A villamosenergia-ipar szolgálatában

Alállomások, távvezetékoszlopok áramütés elleni védelme

A nagyfeszültségű berendezések áramütés elleni védelme alapvetően védőföldeléssel biztosítható, kiegészítő védelemként azonban alkalmazható a környezet elszigetelése, elkerítés, potenciálbefolyásolás érintésvédelmi módok is. A hiba során bekövetkező földzárlat biztonságos levezetése a megfelelően kialakított földelőháló feladata. Még a régi MSZ 172 szabványsorozat megengedte, hogy a tervezők egyszerűen nyilatkozzanak az érintésvédelem megfelelőségéről, a jelenleg hatályos MSZ EN 50522:2011 és MSZ EN 50341 szabványsorozat már méréssel, számítással való ellenőrzést is megköveteli. Cégünk ezen ellenőrző számítások, mérések elvégzésében kíván a tervezőknek segítséget nyújtani.

Számítások

A számítások menete a következő:

  • Helyszíni talaj fajlagos ellenállás mérés, villamosan egyenértékű talajmodell létrehozása (ha nem áll rendelkezésre)
  • A vizsgált földelőháló földelésének leképzése 3D-ben, egyedi szétterjedési ellenállás számítása
  • A vizsgált földelőháló potenciálterében levő (a földelőháló legnagyobb kiterjedésének ötszörösén belül eső) más földelőhálókkal való konduktív csatolás meghatározása
  • Koncentrált elemeket tartalmazó villamos helyettesítőkép kialakítása a zárlati árameloszlás, valamint a mértékadó földzárlati áram meghatározásához
  • EPR, érintési- és lépésfeszültségek számítása, kiértékelése

Számítási módszerek bővebben

Mérések

A vizsgált alállomás eredő földelési ellenállásának mérése - a földelőhálón normál állapotban is jelenlévő zavarfeszültségek és áramok miatt - alapvetően egy megfelelően szelektív mérőműszer segítségével történik. A mért eredő földelési impedancia, valamint a mértékadó földzárlati áram ismeretében számítható a háló potenciálemelkedése (hibafeszültség) a távoli földreferencia ponthoz képest. Nagyfeszültségen a hibafeszültség értéke - még nagyon kis lekapcsolási idők esetén is - általában jóval nagyobb, mint az MSZ EN 50522:2011 által előírt határértékek, ezért szükséges az ennél kisebb, az emberi test által ténylegesen áthidalható érintési- és lépésfeszültségek mérése. Az általunk használt műszer az utóbbi mérésére is alkalmas, a mértékadó földzárlati áram ismeretében szintén kiszámítható a hiba bekövetkeztében jelentkező tényleges érintési- és lépésfeszültség.

Ugyanezen műszer segítségével végezhető a földelőháló folytonosságának (konzisztenciájának) vizsgálata is, amely arra vonatkozóan ad információt, hogy a földelőháló állapota az évek alatt nem romlott-e jelentősen (pl. korrózió következtében).

Mérési módszerek bővebben